Amíg a többiek azon tépik a szájukat, hogy mi lesz velük Drogba, vagy Rio Ferdinand nélkül, addig mi kiszámoltuk, amit ki kellett. Az eredmény nem lehetett más, Chile világbajnok!

1. lépés - továbbjutás a csoportból
Honduras ugyebár sima, szóra sem érdemes, de szimpatikus kiscsapat; Svájc ki-ki meccs, de bőven verhető; Spanyolország pedig lutri. A végelszámolásnál sok múlhat azon, ki mennyire páholja a derék hondurákokat, valamint, hogy Del Bosque miként taktikázik az utolsó körben, épp ellenünk.

Kicsit para, hogy a tizenhat között a halálcsoporttal hozott össze minket az ágrajz. Ha a világ normális rendjéből indulunk ki, akkor Brazília behúzza a négyest, tehát a mi másodikunkkal meccsel. Borulás esetén azonban előfordulhat, hogy a spanyolok úgy kerülnék ki őket, hogy odavetnek minket koloncként. Vagyis féldiőben jön az sms, taktikai érvekkel aládúcolva sportszerűen lefekszenek, mi meg csoportot nyerünk.

2. lépés - a nyolcaddöntő
A realitás azonban az, hogy önerőből elsők leszünk Xaviék előtt, ahogy Brazília is odaát. Észak-Korea ötletként sem merül fel, és a Portugália-Elefántcsontpart párosból kapjuk valamelyiket. Valószínűleg az előbbit.

Szerencsére, mert Céronaldo és társai picsafinggént porlanak szét a légtérben, ha valódi ellenféllel találkoznak, szóval nincs semmi gebasz. Mi továbbmegyünk, Queiroz pedig vissza Manchesterbe, Ferguson szoknyája alá, pályaedzőnek.

3. lépés - a negyeddöntő
Keményedik a dió, itt a Hollandia-Paraguay győztesével játszunk - a hollandokkal. Természetesen erre a körre a fél keret végleg lesérült, és az ADO Den Haagból hívnak be 17 éves suhancokat. Hiába kering totális futball a vérükben, csak két lábtörés után lesz belőlük Robben. Ismét sima.

4. lépés - az elődöntő
Anglia-Nigéria a másik ágon, amiből következik, hogy a franciák már a csoportban, a gernyók pedig egy körrel később hullottak ki. Mivel afrikai csapat sosem megy tovább a nyolcnál, az angolok pedig húsz évente elődöntőznek, így Capello gagyizásán keresztül vezet utunk a johannesburgi döntőbe. Rooneyt a második percben törlesztésért kiszórják, Lampard zavarja Gerrardot, Gerrard zavarja Lampardot, Alexis Sánchez pedig győztes gólt lő.

5. lépés - a döntő
Végül csak nem sikerül elkerülni a brazilokat, de húztuk, ameddig lehetett. Dunga erőltetett européer stílusa, és a vízhordó srácok színes ruhája miatt besértődő Kaká együttes pusztító hatása alatt sínylődő selecao ellen örömfoci. A megyehármas kalibert hozó ellenfél könnyebbnek bizonyul, mint Honduras a nyitómeccsen, és a sérüléséből visszatérő Humberto Suazo klasszikus hattrickjével miénk az arany. A döntőt vezető Kassai sípmester sportszerűen gratulál, Blatter pedig a meghatódott Nelson Mandelával közösen adja át a trófeát kapitányunknak, Claudio Bravonak.

Konfetti, fotózás, lövöldözős utcai ünnepés Santiagoban.


2 komment

Címkék: nem fikció

A bejegyzés trackback címe:

https://arrivarojos.blog.hu/api/trackback/id/tr762056972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Káposzta Benő 2010.06.05. 00:57:11

Szép! Nagyobb összeget azért ne tegyél rá.